Rácsos tartó rúderői átmetsző módszerrel
Ugyanaz a rácsos tartó, mint a csomóponti módszer példájában, de most csak három rúd erejét keressük: a tartót ezeknél a rudaknál átmetsszük, és az egyik részre írunk fel egyensúlyi egyenleteket.
A feladat
Határozd meg az átmetszett három rúd erejét átmetsző (Ritter-) módszerrel!
A tartó és a terhelés
1. lépés: a reakcióerők
A rácsos tartót egyetlen merev testnek tekintve felírjuk a három egyensúlyi egyenletet.
Reakcióerők
Feltételezett pozitív irányok: erők ↑ és →, nyomatékok ↺.
ΣFx = 0:
Ax + F3 = 0
Ax + 5 = 0
⇒ Ax = −F3 = −5
⇒ Ax = −5 kN (←)
ΣMA = 0:
Dy·9 − F1·3 − F2·6 − F3·3 = 0
Dy·9 − 20·3 − 10·6 − 5·3 = 0
⇒ Dy = F1·3 + F2·6 + F3·39 = 20·3 + 10·6 + 5·39
⇒ Dy = 15 kN (↑)
ΣFy = 0:
Ay + Dy − F1 − F2 = 0
Ay + 15 − 20 − 10 = 0
⇒ Ay = −Dy + F1 + F2 = −15 + 20 + 10
⇒ Ay = 15 kN (↑)
Ellenőrzés
ΣMD = 0:
−Ay·9 + F1·6 + F2·3 − F3·3 = 0
−15·9 + 20·6 + 10·3 − 5·3 = 0
⇒ 0 = 0 ✓
2. lépés: az átmetszés
Az átmetszés két részre bontja a tartót; azt a részt vizsgáljuk, amelyen kevesebb külső erő hat. Mindegyik keresett rúderőhöz a másik két átmetszett rúd hatásvonalának metszéspontjára, a Ritter-pontra írunk fel nyomatéki egyenletet, így abban csak egy ismeretlen marad. Ha két rúd párhuzamos, a rájuk merőleges vetületi egyenletet használjuk.
A tartót a kiválasztott három rúdnál képzeletben elvágjuk, és az egyik részre írunk fel egyensúlyi egyenleteket. Az elvágott rudak erejét húzásnak feltételezzük (a vizsgált részről a vágás felé, kifelé mutat). Mindegyik rúderőhöz olyan nyomatéki egyenletet írunk fel, amelyben csak az az egy ismeretlen szerepel: a másik két rúd hatásvonalának metszéspontjára (Ritter-pont). Ha a másik két rúd párhuzamos, a rájuk merőleges vetületi egyenletet írjuk fel.
Feltételezett pozitív irányok: erők ↑ és →, nyomatékok ↺.
1. átmetszés: SBC, SCE, SEF
Az átmetszés a tartót két részre bontja. A jobb oldali részt vizsgáljuk (C, D, F csomópont), mert ezen hat kevesebb külső erő.
A ferde rúderők helyett az összetevőikkel:
A ferde elvágott rudak hajlásszöge (a rúd vízszintes és függőleges vetületéből):
tg αCE = 33 ⇒ αCE = 45° ⇒ SCEx = SCEy
SBC: a(z) SCE és SEF rúd hatásvonalának metszéspontja a(z) E pont (3; 3), erre írunk fel nyomatéki egyenletet. A(z) SBC rúd vízszintes, erőkarja a(z) E pont és a rúd függőleges távolsága: k = 3 m.
ΣME = 0:
−SBC·3 − F2·3 + Dy·6 = 0
−SBC·3 − 10·3 + 15·6 = 0
⇒ SBC = −F2·3 + Dy·63 = −10·3 + 15·63
⇒ SBC = 20 kN (húzott)
SEF: a(z) SBC és SCE rúd hatásvonalának metszéspontja a(z) C pont (6; 0), erre írunk fel nyomatéki egyenletet. A(z) SEF rúd vízszintes, erőkarja a(z) C pont és a rúd függőleges távolsága: k = 3 m.
ΣMC = 0:
SEF·3 + Dy·3 = 0
SEF·3 + 15·3 = 0
⇒ SEF = −Dy·33 = −15·33
⇒ SEF = −15 kN (nyomott)
SCE: a másik két rúd (SBC, SEF) párhuzamos, ezért a rájuk merőleges vetületi egyenletet írjuk fel (ΣFy = 0).
ΣFy = 0:
SCEy − F2 + Dy = 0
SCEy − 10 + 15 = 0
⇒ SCEy = F2 − Dy = 10 − 15
⇒ SCEy = −5 kN
A szögből a másik összetevő, majd a két összetevőből a(z) SCE rúderő:
⇒ SCEx = SCEy = −5 kN
⇒ SCE = −SCEx2 + SCEy2 = −(−5)2 + (−5)2
⇒ SCE = −7,071 kN (nyomott)
A csomóponti módszer eredményével összevetve:
SBC = 20 kN, SCE = −7,071 kN, SEF = −15 kN ✓