Gerber-tartó igénybevételi ábrái
Egy 10 m hosszú, három támaszú tartó, amelyet egy belső csukló tesz statikailag határozottá. A reakcióerőket a tartó csuklónál való szétbontásával kapjuk meg, utána a tartót egyben kezelve írjuk fel az igénybevételi függvényeket.
A feladat
Határozd meg a támaszerőket, írd fel az igénybevételi függvényeket, és rajzold meg az igénybevételi ábrákat!
A tartó és a terhelés
1. lépés: a reakcióerők
A tartót a csuklónál két részre bontjuk; a csuklóban ható erő mindkét részre hat, ellentétes irányban. Mindkét részre felírjuk a három egyensúlyi egyenletet, és a hat egyenletből kapjuk meg a négy támaszerőt és a csuklóerő két összetevőjét.
Megoszló terhek eredője
Q1 = 10 · 4 = 40 kN (↓)
Helye: x = 42 = 2 m
Reakcióerők
Feltételezett pozitív irányok: erők ↑ és →, nyomatékok ↺.
A tartót a csuklóknál (C) 2 részre bontjuk. A csuklóban a két rész egy-egy erővel hat egymásra: a csuklótól balra lévő részre Cx jobbra (→) és Cy felfelé (↑) hat, a jobbra lévő részre ugyanekkora, de ellentétes irányú erő (hatás–ellenhatás). A csukló nem visz át nyomatékot.
Minden részre ugyanazt a három egyensúlyi egyenletet írjuk fel: ΣFx = 0, ΣFy = 0 és a nyomatéki egyenletet a rész első támaszára (ΣMi = 0). A nyomatéki egyenletet a csuklóra vagy a rész másik támaszára (ha van) is felírhatnánk, az eredmény ugyanaz lenne; az egységesség kedvéért választjuk mindig az első támaszt.
1. rész
0 ≤ x ≤ 6 m, a tartó bal végétől a(z) C csuklóig. Ismeretlenek ezen a részen: Ax, Ay, By, Cx, Cy. A nyomatéki egyenletet az első támaszra (A) írjuk fel.
ΣFx = 0:
Ax + Cx = 0 (1)
ΣFy = 0:
Ay + By + Cy − Q1 = 0
Ay + By + Cy − 40 = 0 (2)
ΣMA = 0:
By·4 + Cy·6 − Q1·2 = 0
By·4 + Cy·6 − 40·2 = 0 (3)
2. rész
6 ≤ x ≤ 10 m, a(z) C csuklótól a tartó jobb végéig. Ismeretlenek ezen a részen: Dy, Cx, Cy. A nyomatéki egyenletet az első támaszra (D) írjuk fel.
ΣFx = 0:
−Cx = 0 (4)
ΣFy = 0:
Dy − Cy − F1 = 0
Dy − Cy − 20 = 0 (5)
ΣMD = 0:
Cy·4 + F1·2 = 0
Cy·4 + 20·2 = 0 (6)
Az egyenletrendszer
A 2 részre összesen 6 egyensúlyi egyenletet írtunk fel. Az ismeretlenek (6 db): Ax, Ay, By, Dy, Cx, Cy. Ezek egyenként nem fejezhetők ki, ezért a 6 egyenletet egyenletrendszerként oldjuk meg (pl. behelyettesítéssel vagy Gauss-eliminációval).
Ax + Cx = 0 (1)
Ay + By + Cy = 40 (2)
By·4 + Cy·6 = 80 (3)
−Cx = 0 (4)
Dy − Cy = 20 (5)
Cy·4 = −40 (6)
Az egyenletrendszer megoldása
Ax = 0 kN (→)
Ay = 15 kN (↑)
By = 35 kN (↑)
Dy = 10 kN (↑)
Cx = 0 kN (→)
Cy = −10 kN (↓)
A csuklóerők a csuklótól balra lévő részre hatnak a felvett irányban (Cx →, Cy ↑); a jobbra lévő részre ugyanekkora, ellentétes irányú erő hat.
Ellenőrzés
A kiszámolt támaszerőkkel az egész tartóra felírt egyensúlyi egyenleteknek is teljesülniük kell. Az egész tartón a csuklóerők kiesnek (a két szomszédos részre ellentétes irányban hatnak), és a megoszló terheket itt egyben, a teljes eredőjükkel vesszük figyelembe.
ΣFx = 0:
0 = 0
⇒ 0 = 0 ✓
ΣFy = 0:
Ay + By + Dy − F1 − Q1 = 0
15 + 35 + 10 − 20 − 40 = 0
⇒ 0 = 0 ✓
ΣMA = 0:
By·4 + Dy·10 − F1·8 − Q1·2 = 0
35·4 + 10·10 − 20·8 − 40·2 = 0
⇒ 0 = 0 ✓
2. lépés: az igénybevételi függvények
A tartót a terhek helyén szakaszokra bontjuk. Minden szakaszban egy tetszőleges x helyen elvágjuk a tartót, és a bal oldali rész erőiből felírjuk a normálerőt, a nyíróerőt és a hajlítónyomatékot.
A csuklóban a hajlítónyomaték nulla; a levezetés ezt ellenőrzésként ki is írja.
Normálerő – N(x)
1. szakasz: 0 m ≤ x ≤ 4 m
N1(x) = 0
2. szakasz: 4 m ≤ x ≤ 6 m
N2(x) = 0
3. szakasz: 6 m ≤ x ≤ 8 m
N3(x) = 0
4. szakasz: 8 m ≤ x ≤ 10 m
N4(x) = 0
| Szakasz | N(x) |
|---|---|
| 1. [0; 4] m | 0 |
| 2. [4; 6] m | 0 |
| 3. [6; 8] m | 0 |
| 4. [8; 10] m | 0 |
Értékek a szakaszhatárokon
x = 0 m:
a rúd bal vége (1. szakasz): N1(0) = 0 kN
x = 4 m:
bal oldal (1. szakasz): N1(4−) = 0 kN
jobb oldal (2. szakasz): N2(4+) = 0 kN
x = 6 m:
bal oldal (2. szakasz): N2(6−) = 0 kN
jobb oldal (3. szakasz): N3(6+) = 0 kN
x = 8 m:
bal oldal (3. szakasz): N3(8−) = 0 kN
jobb oldal (4. szakasz): N4(8+) = 0 kN
x = 10 m:
a rúd jobb vége (4. szakasz): N4(10) = 0 kN
Normálerő: függvények és értékek
| Szakasz | N(x) | x [m] | N [kN] |
|---|---|---|---|
| 1. | 0 | 0 | 0 |
| 4− | 0 | ||
| 2. | 0 | 4+ | 0 |
| 6− | 0 | ||
| 3. | 0 | 6+ | 0 |
| 8− | 0 | ||
| 4. | 0 | 8+ | 0 |
| 10 | 0 |
Nyíróerő – V(x)
1. szakasz: 0 m ≤ x ≤ 4 m
V1(x) = Ay − q1·x
V1(x) = 15 − 10·x
⇒ V1(x) = −10x + 15
2. szakasz: 4 m ≤ x ≤ 6 m
V2(x) = Ay − Q1 + By
V2(x) = 15 − 40 + 35
⇒ V2(x) = 10
3. szakasz: 6 m ≤ x ≤ 8 m
V3(x) = Ay − Q1 + By
V3(x) = 15 − 40 + 35
⇒ V3(x) = 10
4. szakasz: 8 m ≤ x ≤ 10 m
V4(x) = Ay − Q1 + By − F1
V4(x) = 15 − 40 + 35 − 20
⇒ V4(x) = −10
| Szakasz | V(x) |
|---|---|
| 1. [0; 4] m | −10x + 15 |
| 2. [4; 6] m | 10 |
| 3. [6; 8] m | 10 |
| 4. [8; 10] m | −10 |
Értékek a szakaszhatárokon
x = 0 m:
a rúd bal vége (1. szakasz): V1(0) = −10·0 + 15 = 15 kN
x = 4 m:
bal oldal (1. szakasz): V1(4−) = −10·4 + 15 = −25 kN
jobb oldal (2. szakasz): V2(4+) = 10 kN
x = 6 m:
bal oldal (2. szakasz): V2(6−) = 10 kN
jobb oldal (3. szakasz): V3(6+) = 10 kN
x = 8 m:
bal oldal (3. szakasz): V3(8−) = 10 kN
jobb oldal (4. szakasz): V4(8+) = −10 kN
x = 10 m:
a rúd jobb vége (4. szakasz): V4(10) = −10 kN
Nyíróerő: függvények és értékek
| Szakasz | V(x) | x [m] | V [kN] |
|---|---|---|---|
| 1. | −10x + 15 | 0 | 15 |
| 4− | −25 | ||
| 2. | 10 | 4+ | 10 |
| 6− | 10 | ||
| 3. | 10 | 6+ | 10 |
| 8− | 10 | ||
| 4. | −10 | 8+ | −10 |
| 10 | −10 |
A tartó és a nyíróerő-ábra
Hajlítónyomaték – Mh(x)
1. szakasz: 0 m ≤ x ≤ 4 m
Mh,1(x) = −Ay·x + q1·x²2
Mh,1(x) = −15·x + 10·x²2
⇒ Mh,1(x) = 5x² − 15x
2. szakasz: 4 m ≤ x ≤ 6 m
Mh,2(x) = −Ay·x + Q1·(x − 2) − By·(x − 4)
Mh,2(x) = −15·x + 40·(x − 2) − 35·(x − 4)
⇒ Mh,2(x) = −10x + 60
3. szakasz: 6 m ≤ x ≤ 8 m
Mh,3(x) = −Ay·x + Q1·(x − 2) − By·(x − 4)
Mh,3(x) = −15·x + 40·(x − 2) − 35·(x − 4)
⇒ Mh,3(x) = −10x + 60
4. szakasz: 8 m ≤ x ≤ 10 m
Mh,4(x) = −Ay·x + Q1·(x − 2) − By·(x − 4) + F1·(x − 8)
Mh,4(x) = −15·x + 40·(x − 2) − 35·(x − 4) + 20·(x − 8)
⇒ Mh,4(x) = 10x − 100
| Szakasz | Mh(x) |
|---|---|
| 1. [0; 4] m | 5x² − 15x |
| 2. [4; 6] m | −10x + 60 |
| 3. [6; 8] m | −10x + 60 |
| 4. [8; 10] m | 10x − 100 |
Értékek a szakaszhatárokon
x = 0 m:
a rúd bal vége (1. szakasz): Mh,1(0) = 5·0² − 15·0 = 0 kNm
x = 4 m:
bal oldal (1. szakasz): Mh,1(4−) = 5·4² − 15·4 = 20 kNm
jobb oldal (2. szakasz): Mh,2(4+) = −10·4 + 60 = 20 kNm
x = 6 m:
bal oldal (2. szakasz): Mh,2(6−) = −10·6 + 60 = 0 kNm
jobb oldal (3. szakasz): Mh,3(6+) = −10·6 + 60 = 0 kNm
x = 8 m:
bal oldal (3. szakasz): Mh,3(8−) = −10·8 + 60 = −20 kNm
jobb oldal (4. szakasz): Mh,4(8+) = 10·8 − 100 = −20 kNm
x = 10 m:
a rúd jobb vége (4. szakasz): Mh,4(10) = 10·10 − 100 = 0 kNm
Hajlítónyomaték: függvények és értékek
| Szakasz | Mh(x) | x [m] | Mh [kNm] |
|---|---|---|---|
| 1. | 5x² − 15x | 0 | 0 |
| 4− | 20 | ||
| 2. | −10x + 60 | 4+ | 20 |
| 6− | 0 | ||
| 3. | −10x + 60 | 6+ | 0 |
| 8− | −20 | ||
| 4. | 10x − 100 | 8+ | −20 |
| 10 | 0 |
Nyomaték a nyíróerő zérushelyén
1. szakasz
V1(x) = 0
−10x + 15 = 0
⇒ x = 1510
⇒ x = 1,5 m
Mh,1(1,5) = 5·1,5² − 15·1,5 = −11,25 kNm
Ellenőrzés: nyomaték a csuklóban
A csukló nem visz át nyomatékot, ezért a hajlítónyomatéknak a csuklóban nullának kell lennie (a csukló mindkét oldalán; ha a csuklóban koncentrált nyomaték hat, akkor azon az oldalon, amelyre hat, a hajlítónyomaték éppen ezzel egyezik meg).
C csukló (x = 6 m):
bal oldal (2. szakasz): Mh,2(6) = −10·6 + 60 = 0 kNm ✓
jobb oldal (3. szakasz): Mh,3(6) = −10·6 + 60 = 0 kNm ✓
A tartó és a hajlítónyomatéki ábra
A legnagyobb nyomaték
|Mh|max = 20 kNm az x = 4 m helyen (szakaszhatáron).
3. lépés: az igénybevételi ábrák
A nyomatéki ábra a csuklónál nullán megy át. A nyíróerő a közbenső támasz és a koncentrált erő helyén ugrik.