Kidolgozott példa

Gerber-tartó igénybevételi ábrái

Egy 10 m hosszú, három támaszú tartó, amelyet egy belső csukló tesz statikailag határozottá. A reakcióerőket a tartó csuklónál való szétbontásával kapjuk meg, utána a tartót egyben kezelve írjuk fel az igénybevételi függvényeket.

A feladat

Határozd meg a támaszerőket, írd fel az igénybevételi függvényeket, és rajzold meg az igénybevételi ábrákat!

A tartó és a terhelés

q1 = 10 kN/mABDCF1 = 20 kNQ1 = 40 kNAyAxByDy4 m2 m2 m2 m

1. lépés: a reakcióerők

A tartót a csuklónál két részre bontjuk; a csuklóban ható erő mindkét részre hat, ellentétes irányban. Mindkét részre felírjuk a három egyensúlyi egyenletet, és a hat egyenletből kapjuk meg a négy támaszerőt és a csuklóerő két összetevőjét.

Megoszló terhek eredője

q1 = 10 kN/mQ1 = 40 kN2 m4 m

Q1 = 10 · 4 = 40 kN (↓)
Helye: x = 42 = 2 m

Reakcióerők

Feltételezett pozitív irányok: erők ↑ és →, nyomatékok ↺.

A tartót a csuklóknál (C) 2 részre bontjuk. A csuklóban a két rész egy-egy erővel hat egymásra: a csuklótól balra lévő részre Cx jobbra (→) és Cy felfelé (↑) hat, a jobbra lévő részre ugyanekkora, de ellentétes irányú erő (hatás–ellenhatás). A csukló nem visz át nyomatékot.

Minden részre ugyanazt a három egyensúlyi egyenletet írjuk fel: ΣFx = 0, ΣFy = 0 és a nyomatéki egyenletet a rész első támaszára (ΣMi = 0). A nyomatéki egyenletet a csuklóra vagy a rész másik támaszára (ha van) is felírhatnánk, az eredmény ugyanaz lenne; az egységesség kedvéért választjuk mindig az első támaszt.

Q1AyAxByCyCx4 m2 m1. rész (6 m)F1DyCyCx2 m2 m2. rész (4 m)

1. rész

0 ≤ x ≤ 6 m, a tartó bal végétől a(z) C csuklóig. Ismeretlenek ezen a részen: Ax, Ay, By, Cx, Cy. A nyomatéki egyenletet az első támaszra (A) írjuk fel.

ΣFx = 0:
Ax + Cx = 0  (1)

ΣFy = 0:
Ay + By + Cy − Q1 = 0
Ay + By + Cy − 40 = 0  (2)

ΣMA = 0:
By·4 + Cy·6 − Q1·2 = 0
By·4 + Cy·6 − 40·2 = 0  (3)

2. rész

6 ≤ x ≤ 10 m, a(z) C csuklótól a tartó jobb végéig. Ismeretlenek ezen a részen: Dy, Cx, Cy. A nyomatéki egyenletet az első támaszra (D) írjuk fel.

ΣFx = 0:
−Cx = 0  (4)

ΣFy = 0:
Dy − Cy − F1 = 0
Dy − Cy − 20 = 0  (5)

ΣMD = 0:
Cy·4 + F1·2 = 0
Cy·4 + 20·2 = 0  (6)

Az egyenletrendszer

A 2 részre összesen 6 egyensúlyi egyenletet írtunk fel. Az ismeretlenek (6 db): Ax, Ay, By, Dy, Cx, Cy. Ezek egyenként nem fejezhetők ki, ezért a 6 egyenletet egyenletrendszerként oldjuk meg (pl. behelyettesítéssel vagy Gauss-eliminációval).

Ax + Cx = 0  (1)
Ay + By + Cy = 40  (2)
By·4 + Cy·6 = 80  (3)
−Cx = 0  (4)
Dy − Cy = 20  (5)
Cy·4 = −40  (6)

Az egyenletrendszer megoldása

Ax = 0 kN (→)
Ay = 15 kN (↑)
By = 35 kN (↑)
Dy = 10 kN (↑)
Cx = 0 kN (→)
Cy = −10 kN (↓)

A csuklóerők a csuklótól balra lévő részre hatnak a felvett irányban (Cx →, Cy ↑); a jobbra lévő részre ugyanekkora, ellentétes irányú erő hat.

Ellenőrzés

A kiszámolt támaszerőkkel az egész tartóra felírt egyensúlyi egyenleteknek is teljesülniük kell. Az egész tartón a csuklóerők kiesnek (a két szomszédos részre ellentétes irányban hatnak), és a megoszló terheket itt egyben, a teljes eredőjükkel vesszük figyelembe.

ΣFx = 0:
0 = 0
⇒ 0 = 0 ✓

ΣFy = 0:
Ay + By + Dy − F1 − Q1 = 0
15 + 35 + 10 − 20 − 40 = 0
⇒ 0 = 0 ✓

ΣMA = 0:
By·4 + Dy·10 − F1·8 − Q1·2 = 0
35·4 + 10·10 − 20·8 − 40·2 = 0
⇒ 0 = 0 ✓

2. lépés: az igénybevételi függvények

A tartót a terhek helyén szakaszokra bontjuk. Minden szakaszban egy tetszőleges x helyen elvágjuk a tartót, és a bal oldali rész erőiből felírjuk a normálerőt, a nyíróerőt és a hajlítónyomatékot.

A csuklóban a hajlítónyomaték nulla; a levezetés ezt ellenőrzésként ki is írja.

Normálerő – N(x)

1. szakasz: 0 m ≤ x ≤ 4 m
N1(x) = 0

2. szakasz: 4 m ≤ x ≤ 6 m
N2(x) = 0

3. szakasz: 6 m ≤ x ≤ 8 m
N3(x) = 0

4. szakasz: 8 m ≤ x ≤ 10 m
N4(x) = 0

SzakaszN(x)
1. [0; 4] m0
2. [4; 6] m0
3. [6; 8] m0
4. [8; 10] m0
Értékek a szakaszhatárokon

x = 0 m:
  a rúd bal vége (1. szakasz): N1(0) = 0 kN
x = 4 m:
  bal oldal (1. szakasz): N1(4−) = 0 kN
  jobb oldal (2. szakasz): N2(4+) = 0 kN
x = 6 m:
  bal oldal (2. szakasz): N2(6−) = 0 kN
  jobb oldal (3. szakasz): N3(6+) = 0 kN
x = 8 m:
  bal oldal (3. szakasz): N3(8−) = 0 kN
  jobb oldal (4. szakasz): N4(8+) = 0 kN
x = 10 m:
  a rúd jobb vége (4. szakasz): N4(10) = 0 kN

Normálerő: függvények és értékek
SzakaszN(x)x [m]N [kN]
1.000
4−0
2.04+0
6−0
3.06+0
8−0
4.08+0
100

Nyíróerő – V(x)

1. szakasz: 0 m ≤ x ≤ 4 m
V1(x) = Ay − q1·x
V1(x) = 15 − 10·x
⇒ V1(x) = −10x + 15

2. szakasz: 4 m ≤ x ≤ 6 m
V2(x) = Ay − Q1 + By
V2(x) = 15 − 40 + 35
⇒ V2(x) = 10

3. szakasz: 6 m ≤ x ≤ 8 m
V3(x) = Ay − Q1 + By
V3(x) = 15 − 40 + 35
⇒ V3(x) = 10

4. szakasz: 8 m ≤ x ≤ 10 m
V4(x) = Ay − Q1 + By − F1
V4(x) = 15 − 40 + 35 − 20
⇒ V4(x) = −10

SzakaszV(x)
1. [0; 4] m−10x + 15
2. [4; 6] m10
3. [6; 8] m10
4. [8; 10] m−10
Értékek a szakaszhatárokon

x = 0 m:
  a rúd bal vége (1. szakasz): V1(0) = −10·0 + 15 = 15 kN
x = 4 m:
  bal oldal (1. szakasz): V1(4−) = −10·4 + 15 = −25 kN
  jobb oldal (2. szakasz): V2(4+) = 10 kN
x = 6 m:
  bal oldal (2. szakasz): V2(6−) = 10 kN
  jobb oldal (3. szakasz): V3(6+) = 10 kN
x = 8 m:
  bal oldal (3. szakasz): V3(8−) = 10 kN
  jobb oldal (4. szakasz): V4(8+) = −10 kN
x = 10 m:
  a rúd jobb vége (4. szakasz): V4(10) = −10 kN

Nyíróerő: függvények és értékek
SzakaszV(x)x [m]V [kN]
1.−10x + 15015
4−−25
2.104+10
6−10
3.106+10
8−10
4.−108+−10
10−10
A tartó és a nyíróerő-ábra
10 kN/m1234xABDC20 kN15 kN35 kN10 kN4 m2 m2 m2 mx mVkN15−251010−10−10

Hajlítónyomaték – Mh(x)

1. szakasz: 0 m ≤ x ≤ 4 m
Mh,1(x) = −Ay·x + q1·x²2
Mh,1(x) = −15·x + 10·x²2
⇒ Mh,1(x) = 5x² − 15x

2. szakasz: 4 m ≤ x ≤ 6 m
Mh,2(x) = −Ay·x + Q1·(x − 2) − By·(x − 4)
Mh,2(x) = −15·x + 40·(x − 2) − 35·(x − 4)
⇒ Mh,2(x) = −10x + 60

3. szakasz: 6 m ≤ x ≤ 8 m
Mh,3(x) = −Ay·x + Q1·(x − 2) − By·(x − 4)
Mh,3(x) = −15·x + 40·(x − 2) − 35·(x − 4)
⇒ Mh,3(x) = −10x + 60

4. szakasz: 8 m ≤ x ≤ 10 m
Mh,4(x) = −Ay·x + Q1·(x − 2) − By·(x − 4) + F1·(x − 8)
Mh,4(x) = −15·x + 40·(x − 2) − 35·(x − 4) + 20·(x − 8)
⇒ Mh,4(x) = 10x − 100

SzakaszMh(x)
1. [0; 4] m5x² − 15x
2. [4; 6] m−10x + 60
3. [6; 8] m−10x + 60
4. [8; 10] m10x − 100
Értékek a szakaszhatárokon

x = 0 m:
  a rúd bal vége (1. szakasz): Mh,1(0) = 5·0² − 15·0 = 0 kNm
x = 4 m:
  bal oldal (1. szakasz): Mh,1(4−) = 5·4² − 15·4 = 20 kNm
  jobb oldal (2. szakasz): Mh,2(4+) = −10·4 + 60 = 20 kNm
x = 6 m:
  bal oldal (2. szakasz): Mh,2(6−) = −10·6 + 60 = 0 kNm
  jobb oldal (3. szakasz): Mh,3(6+) = −10·6 + 60 = 0 kNm
x = 8 m:
  bal oldal (3. szakasz): Mh,3(8−) = −10·8 + 60 = −20 kNm
  jobb oldal (4. szakasz): Mh,4(8+) = 10·8 − 100 = −20 kNm
x = 10 m:
  a rúd jobb vége (4. szakasz): Mh,4(10) = 10·10 − 100 = 0 kNm

Hajlítónyomaték: függvények és értékek
SzakaszMh(x)x [m]Mh [kNm]
1.5x² − 15x00
4−20
2.−10x + 604+20
6−0
3.−10x + 606+0
8−−20
4.10x − 1008+−20
100
Nyomaték a nyíróerő zérushelyén

1. szakasz
V1(x) = 0
−10x + 15 = 0
⇒ x = 1510
⇒ x = 1,5 m
Mh,1(1,5) = 5·1,5² − 15·1,5 = −11,25 kNm

Ellenőrzés: nyomaték a csuklóban

A csukló nem visz át nyomatékot, ezért a hajlítónyomatéknak a csuklóban nullának kell lennie (a csukló mindkét oldalán; ha a csuklóban koncentrált nyomaték hat, akkor azon az oldalon, amelyre hat, a hajlítónyomaték éppen ezzel egyezik meg).

C csukló (x = 6 m):
bal oldal (2. szakasz): Mh,2(6) = −10·6 + 60 = 0 kNm ✓
jobb oldal (3. szakasz): Mh,3(6) = −10·6 + 60 = 0 kNm ✓

A tartó és a hajlítónyomatéki ábra
10 kN/m1234xABDC20 kN15 kN35 kN10 kN4 m2 m2 m2 mx mMhkNm20−20−11,25

A legnagyobb nyomaték

|Mh|max = 20 kNm az x = 4 m helyen (szakaszhatáron).

3. lépés: az igénybevételi ábrák

A nyomatéki ábra a csuklónál nullán megy át. A nyíróerő a közbenső támasz és a koncentrált erő helyén ugrik.

A tartó és az igénybevételi ábrák

10 kN/m1234xABDC20 kN15 kN35 kN10 kN4 m2 m2 m2 mx mVkN15−251010−10−10x mMhkNm20−20−11,25

További példák