Kidolgozott példa

Konzolos tartó igénybevételi ábrái

Egy bal végén befogott, 4 m hosszú konzol, rajta megoszló erő, a szabad végén koncentrált erő, közben egy koncentrált nyomaték. A befogásban két támaszerő és egy befogási nyomaték ébred; ezeket számoljuk ki először, utána jönnek az igénybevételi függvények és az ábrák.

A feladat

Határozd meg a támaszerőket, írd fel az igénybevételi függvényeket, és rajzold meg az igénybevételi ábrákat!

A tartó és a terhelés

q1 = 5 kN/mAF1 = 10 kNM1 = 8 kNmQ1 = 10 kNAyAxMA2 m1 m1 m

1. lépés: a reakcióerők

A befogás vízszintes és függőleges támaszerőt, valamint befogási nyomatékot ad. A vetületi egyenletekből a két támaszerő, a befogásra felírt nyomatéki egyenletből a befogási nyomaték adódik.

Megoszló terhek eredője

q1 = 5 kN/mQ1 = 10 kN1 m2 m

Q1 = 5 · 2 = 10 kN (↓)
Helye: x = 22 = 1 m

Reakcióerők

Feltételezett pozitív irányok: erők ↑ és →, nyomatékok ↺.

ΣFx = 0:
⇒ Ax = 0 kN (nincs vízszintes teher)

ΣFy = 0:
Ay − F1 − Q1 = 0
Ay − 10 − 10 = 0
⇒ Ay = F1 + Q1 = 10 + 10
⇒ Ay = 20 kN (↑)

ΣMA = 0:
MA − F1·4 − Q1·1 + M1 = 0
MA − 10·4 − 10·1 + 8 = 0
⇒ MA = F1·4 + Q1·1 − M1 = 10·4 + 10·1 − 8
⇒ MA = 42 kNm (↺)

2. lépés: az igénybevételi függvények

A tartót a terhek helyén szakaszokra bontjuk. Minden szakaszban egy tetszőleges x helyen elvágjuk a tartót, és a bal oldali rész erőiből felírjuk a normálerőt, a nyíróerőt és a hajlítónyomatékot.

Normálerő – N(x)

1. szakasz: 0 m ≤ x ≤ 2 m
N1(x) = 0

2. szakasz: 2 m ≤ x ≤ 3 m
N2(x) = 0

3. szakasz: 3 m ≤ x ≤ 4 m
N3(x) = 0

SzakaszN(x)
1. [0; 2] m0
2. [2; 3] m0
3. [3; 4] m0
Értékek a szakaszhatárokon

x = 0 m:
  a rúd bal vége (1. szakasz): N1(0) = 0 kN
x = 2 m:
  bal oldal (1. szakasz): N1(2−) = 0 kN
  jobb oldal (2. szakasz): N2(2+) = 0 kN
x = 3 m:
  bal oldal (2. szakasz): N2(3−) = 0 kN
  jobb oldal (3. szakasz): N3(3+) = 0 kN
x = 4 m:
  a rúd jobb vége (3. szakasz): N3(4) = 0 kN

Normálerő: függvények és értékek
SzakaszN(x)x [m]N [kN]
1.000
2−0
2.02+0
3−0
3.03+0
40

Nyíróerő – V(x)

1. szakasz: 0 m ≤ x ≤ 2 m
V1(x) = Ay − q1·x
V1(x) = 20 − 5·x
⇒ V1(x) = −5x + 20

2. szakasz: 2 m ≤ x ≤ 3 m
V2(x) = Ay − Q1
V2(x) = 20 − 10
⇒ V2(x) = 10

3. szakasz: 3 m ≤ x ≤ 4 m
V3(x) = Ay − Q1
V3(x) = 20 − 10
⇒ V3(x) = 10

SzakaszV(x)
1. [0; 2] m−5x + 20
2. [2; 3] m10
3. [3; 4] m10
Értékek a szakaszhatárokon

x = 0 m:
  a rúd bal vége (1. szakasz): V1(0) = −5·0 + 20 = 20 kN
x = 2 m:
  bal oldal (1. szakasz): V1(2−) = −5·2 + 20 = 10 kN
  jobb oldal (2. szakasz): V2(2+) = 10 kN
x = 3 m:
  bal oldal (2. szakasz): V2(3−) = 10 kN
  jobb oldal (3. szakasz): V3(3+) = 10 kN
x = 4 m:
  a rúd jobb vége (3. szakasz): V3(4) = 10 kN

Nyíróerő: függvények és értékek
SzakaszV(x)x [m]V [kN]
1.−5x + 20020
2−10
2.102+10
3−10
3.103+10
410
A tartó és a nyíróerő-ábra
5 kN/m123xA10 kN8 kNm20 kN42 kNm2 m1 m1 mx mVkN201010

Hajlítónyomaték – Mh(x)

1. szakasz: 0 m ≤ x ≤ 2 m
Mh,1(x) = −Ay·x + MA + q1·x²2
Mh,1(x) = −20·x + 42 + 5·x²2
⇒ Mh,1(x) = 2,5x² − 20x + 42

2. szakasz: 2 m ≤ x ≤ 3 m
Mh,2(x) = −Ay·x + MA + Q1·(x − 1)
Mh,2(x) = −20·x + 42 + 10·(x − 1)
⇒ Mh,2(x) = −10x + 32

3. szakasz: 3 m ≤ x ≤ 4 m
Mh,3(x) = −Ay·x + MA + Q1·(x − 1) + M1
Mh,3(x) = −20·x + 42 + 10·(x − 1) + 8
⇒ Mh,3(x) = −10x + 40

SzakaszMh(x)
1. [0; 2] m2,5x² − 20x + 42
2. [2; 3] m−10x + 32
3. [3; 4] m−10x + 40
Értékek a szakaszhatárokon

x = 0 m:
  a rúd bal vége (1. szakasz): Mh,1(0) = 2,5·0² − 20·0 + 42 = 42 kNm
x = 2 m:
  bal oldal (1. szakasz): Mh,1(2−) = 2,5·2² − 20·2 + 42 = 12 kNm
  jobb oldal (2. szakasz): Mh,2(2+) = −10·2 + 32 = 12 kNm
x = 3 m:
  bal oldal (2. szakasz): Mh,2(3−) = −10·3 + 32 = 2 kNm
  jobb oldal (3. szakasz): Mh,3(3+) = −10·3 + 40 = 10 kNm
x = 4 m:
  a rúd jobb vége (3. szakasz): Mh,3(4) = −10·4 + 40 = 0 kNm

Hajlítónyomaték: függvények és értékek
SzakaszMh(x)x [m]Mh [kNm]
1.2,5x² − 20x + 42042
2−12
2.−10x + 322+12
3−2
3.−10x + 403+10
40
A tartó és a hajlítónyomatéki ábra
5 kN/m123xA10 kN8 kNm20 kN42 kNm2 m1 m1 mx mMhkNm4212210

A legnagyobb nyomaték

|Mh|max = 42 kNm az x = 0 m helyen (szakaszhatáron).

3. lépés: az igénybevételi ábrák

Konzolnál a nyomaték abszolút értéke általában a befogásnál a legnagyobb, a szabad végen pedig nulla, ha ott nincs koncentrált nyomaték. A nyíróerő a koncentrált erő helyén ugrik.

A tartó és az igénybevételi ábrák

5 kN/m123xA10 kN8 kNm20 kN42 kNm2 m1 m1 mx mVkN201010x mMhkNm4212210

További példák