Konzolos tartó igénybevételi ábrái
Egy bal végén befogott, 4 m hosszú konzol, rajta megoszló erő, a szabad végén koncentrált erő, közben egy koncentrált nyomaték. A befogásban két támaszerő és egy befogási nyomaték ébred; ezeket számoljuk ki először, utána jönnek az igénybevételi függvények és az ábrák.
A feladat
Határozd meg a támaszerőket, írd fel az igénybevételi függvényeket, és rajzold meg az igénybevételi ábrákat!
A tartó és a terhelés
1. lépés: a reakcióerők
A befogás vízszintes és függőleges támaszerőt, valamint befogási nyomatékot ad. A vetületi egyenletekből a két támaszerő, a befogásra felírt nyomatéki egyenletből a befogási nyomaték adódik.
Megoszló terhek eredője
Q1 = 5 · 2 = 10 kN (↓)
Helye: x = 22 = 1 m
Reakcióerők
Feltételezett pozitív irányok: erők ↑ és →, nyomatékok ↺.
ΣFx = 0:
⇒ Ax = 0 kN (nincs vízszintes teher)
ΣFy = 0:
Ay − F1 − Q1 = 0
Ay − 10 − 10 = 0
⇒ Ay = F1 + Q1 = 10 + 10
⇒ Ay = 20 kN (↑)
ΣMA = 0:
MA − F1·4 − Q1·1 + M1 = 0
MA − 10·4 − 10·1 + 8 = 0
⇒ MA = F1·4 + Q1·1 − M1 = 10·4 + 10·1 − 8
⇒ MA = 42 kNm (↺)
2. lépés: az igénybevételi függvények
A tartót a terhek helyén szakaszokra bontjuk. Minden szakaszban egy tetszőleges x helyen elvágjuk a tartót, és a bal oldali rész erőiből felírjuk a normálerőt, a nyíróerőt és a hajlítónyomatékot.
Normálerő – N(x)
1. szakasz: 0 m ≤ x ≤ 2 m
N1(x) = 0
2. szakasz: 2 m ≤ x ≤ 3 m
N2(x) = 0
3. szakasz: 3 m ≤ x ≤ 4 m
N3(x) = 0
| Szakasz | N(x) |
|---|---|
| 1. [0; 2] m | 0 |
| 2. [2; 3] m | 0 |
| 3. [3; 4] m | 0 |
Értékek a szakaszhatárokon
x = 0 m:
a rúd bal vége (1. szakasz): N1(0) = 0 kN
x = 2 m:
bal oldal (1. szakasz): N1(2−) = 0 kN
jobb oldal (2. szakasz): N2(2+) = 0 kN
x = 3 m:
bal oldal (2. szakasz): N2(3−) = 0 kN
jobb oldal (3. szakasz): N3(3+) = 0 kN
x = 4 m:
a rúd jobb vége (3. szakasz): N3(4) = 0 kN
Normálerő: függvények és értékek
| Szakasz | N(x) | x [m] | N [kN] |
|---|---|---|---|
| 1. | 0 | 0 | 0 |
| 2− | 0 | ||
| 2. | 0 | 2+ | 0 |
| 3− | 0 | ||
| 3. | 0 | 3+ | 0 |
| 4 | 0 |
Nyíróerő – V(x)
1. szakasz: 0 m ≤ x ≤ 2 m
V1(x) = Ay − q1·x
V1(x) = 20 − 5·x
⇒ V1(x) = −5x + 20
2. szakasz: 2 m ≤ x ≤ 3 m
V2(x) = Ay − Q1
V2(x) = 20 − 10
⇒ V2(x) = 10
3. szakasz: 3 m ≤ x ≤ 4 m
V3(x) = Ay − Q1
V3(x) = 20 − 10
⇒ V3(x) = 10
| Szakasz | V(x) |
|---|---|
| 1. [0; 2] m | −5x + 20 |
| 2. [2; 3] m | 10 |
| 3. [3; 4] m | 10 |
Értékek a szakaszhatárokon
x = 0 m:
a rúd bal vége (1. szakasz): V1(0) = −5·0 + 20 = 20 kN
x = 2 m:
bal oldal (1. szakasz): V1(2−) = −5·2 + 20 = 10 kN
jobb oldal (2. szakasz): V2(2+) = 10 kN
x = 3 m:
bal oldal (2. szakasz): V2(3−) = 10 kN
jobb oldal (3. szakasz): V3(3+) = 10 kN
x = 4 m:
a rúd jobb vége (3. szakasz): V3(4) = 10 kN
Nyíróerő: függvények és értékek
| Szakasz | V(x) | x [m] | V [kN] |
|---|---|---|---|
| 1. | −5x + 20 | 0 | 20 |
| 2− | 10 | ||
| 2. | 10 | 2+ | 10 |
| 3− | 10 | ||
| 3. | 10 | 3+ | 10 |
| 4 | 10 |
A tartó és a nyíróerő-ábra
Hajlítónyomaték – Mh(x)
1. szakasz: 0 m ≤ x ≤ 2 m
Mh,1(x) = −Ay·x + MA + q1·x²2
Mh,1(x) = −20·x + 42 + 5·x²2
⇒ Mh,1(x) = 2,5x² − 20x + 42
2. szakasz: 2 m ≤ x ≤ 3 m
Mh,2(x) = −Ay·x + MA + Q1·(x − 1)
Mh,2(x) = −20·x + 42 + 10·(x − 1)
⇒ Mh,2(x) = −10x + 32
3. szakasz: 3 m ≤ x ≤ 4 m
Mh,3(x) = −Ay·x + MA + Q1·(x − 1) + M1
Mh,3(x) = −20·x + 42 + 10·(x − 1) + 8
⇒ Mh,3(x) = −10x + 40
| Szakasz | Mh(x) |
|---|---|
| 1. [0; 2] m | 2,5x² − 20x + 42 |
| 2. [2; 3] m | −10x + 32 |
| 3. [3; 4] m | −10x + 40 |
Értékek a szakaszhatárokon
x = 0 m:
a rúd bal vége (1. szakasz): Mh,1(0) = 2,5·0² − 20·0 + 42 = 42 kNm
x = 2 m:
bal oldal (1. szakasz): Mh,1(2−) = 2,5·2² − 20·2 + 42 = 12 kNm
jobb oldal (2. szakasz): Mh,2(2+) = −10·2 + 32 = 12 kNm
x = 3 m:
bal oldal (2. szakasz): Mh,2(3−) = −10·3 + 32 = 2 kNm
jobb oldal (3. szakasz): Mh,3(3+) = −10·3 + 40 = 10 kNm
x = 4 m:
a rúd jobb vége (3. szakasz): Mh,3(4) = −10·4 + 40 = 0 kNm
Hajlítónyomaték: függvények és értékek
| Szakasz | Mh(x) | x [m] | Mh [kNm] |
|---|---|---|---|
| 1. | 2,5x² − 20x + 42 | 0 | 42 |
| 2− | 12 | ||
| 2. | −10x + 32 | 2+ | 12 |
| 3− | 2 | ||
| 3. | −10x + 40 | 3+ | 10 |
| 4 | 0 |
A tartó és a hajlítónyomatéki ábra
A legnagyobb nyomaték
|Mh|max = 42 kNm az x = 0 m helyen (szakaszhatáron).
3. lépés: az igénybevételi ábrák
Konzolnál a nyomaték abszolút értéke általában a befogásnál a legnagyobb, a szabad végen pedig nulla, ha ott nincs koncentrált nyomaték. A nyíróerő a koncentrált erő helyén ugrik.