Kéttámaszú tartó igénybevételi ábrái
Egy csuklóval és egy görgővel megtámasztott, 10 m hosszú tartó, rajta megoszló erő, függőleges, vízszintes és ferde koncentrált erő, valamint egy koncentrált nyomaték. Végigszámoljuk a reakcióerőket, szakaszonként felírjuk az igénybevételi függvényeket, és megrajzoljuk a normálerő-, nyíróerő- és nyomatéki ábrát.
A feladat
Határozd meg a támaszerőket, írd fel az igénybevételi függvényeket, és rajzold meg az igénybevételi ábrákat!
A tartó és a terhelés
1. lépés: a reakcióerők
A ferde erőt vízszintes és függőleges összetevőre bontjuk, a megoszló erőt az eredőjével helyettesítjük, majd felírjuk a három egyensúlyi egyenletet. A nyomatéki egyenletet a csuklóra írjuk fel, így abban csak egy ismeretlen marad; a másik támaszra felírt nyomatéki egyenlet ellenőrzés.
Ferde erők felbontása
F3 = 800 N, α = 60°
F3x = F3·cos α = 800·cos 60° = 400 N (→)
F3y = F3·sin α = 800·sin 60° = −692,8 N (↓)
Megoszló terhek eredője
Q1 = 400 · 3 = 1200 N (↓)
Helye: x = 32 = 1,5 m
Reakcióerők
Feltételezett pozitív irányok: erők ↑ és →, nyomatékok ↺.
ΣFx = 0:
Ax + F2 + F3x = 0
Ax + 600 + 400 = 0
⇒ Ax = −F2 − F3x = −600 − 400
⇒ Ax = −1000 N (←)
ΣMA = 0:
By·10 − F1·4 − F3y·9 − Q1·1,5 + M1 = 0
By·10 − 500·4 − 692,8·9 − 1200·1,5 + 1200 = 0
⇒ By = F1·4 + F3y·9 + Q1·1,5 − M110 = 500·4 + 692,8·9 + 1200·1,5 − 120010
⇒ By = 883,5 N (↑)
ΣFy = 0:
Ay + By − F1 − F3y − Q1 = 0
Ay + 883,5 − 500 − 692,8 − 1200 = 0
⇒ Ay = −By + F1 + F3y + Q1 = −883,5 + 500 + 692,8 + 1200
⇒ Ay = 1509,3 N (↑)
Ellenőrzés
ΣMB = 0:
−Ay·10 + F1·6 + F3y·1 + Q1·8,5 + M1 = 0
−1509,3·10 + 500·6 + 692,8·1 + 1200·8,5 + 1200 = 0
⇒ 0 = 0 ✓
2. lépés: az igénybevételi függvények
A tartót a terhek helyén szakaszokra bontjuk. Minden szakaszban egy tetszőleges x helyen elvágjuk a tartót, és a bal oldali rész erőiből felírjuk a normálerőt, a nyíróerőt és a hajlítónyomatékot.
Normálerő – N(x)
1. szakasz: 0 m ≤ x ≤ 3 m
N1(x) = −Ax
⇒ N1(x) = 1000
2. szakasz: 3 m ≤ x ≤ 4 m
N2(x) = −Ax
⇒ N2(x) = 1000
3. szakasz: 4 m ≤ x ≤ 6 m
N3(x) = −Ax
⇒ N3(x) = 1000
4. szakasz: 6 m ≤ x ≤ 7 m
N4(x) = −Ax
⇒ N4(x) = 1000
5. szakasz: 7 m ≤ x ≤ 9 m
N5(x) = −Ax − F2
N5(x) = 1000 − 600
⇒ N5(x) = 400
6. szakasz: 9 m ≤ x ≤ 10 m
N6(x) = −Ax − F2 − F3x
N6(x) = 1000 − 600 − 400
⇒ N6(x) = 0
| Szakasz | N(x) |
|---|---|
| 1. [0; 3] m | 1000 |
| 2. [3; 4] m | 1000 |
| 3. [4; 6] m | 1000 |
| 4. [6; 7] m | 1000 |
| 5. [7; 9] m | 400 |
| 6. [9; 10] m | 0 |
Értékek a szakaszhatárokon
x = 0 m:
a rúd bal vége (1. szakasz): N1(0) = 1000 N
x = 3 m:
bal oldal (1. szakasz): N1(3−) = 1000 N
jobb oldal (2. szakasz): N2(3+) = 1000 N
x = 4 m:
bal oldal (2. szakasz): N2(4−) = 1000 N
jobb oldal (3. szakasz): N3(4+) = 1000 N
x = 6 m:
bal oldal (3. szakasz): N3(6−) = 1000 N
jobb oldal (4. szakasz): N4(6+) = 1000 N
x = 7 m:
bal oldal (4. szakasz): N4(7−) = 1000 N
jobb oldal (5. szakasz): N5(7+) = 400 N
x = 9 m:
bal oldal (5. szakasz): N5(9−) = 400 N
jobb oldal (6. szakasz): N6(9+) = 0 N
x = 10 m:
a rúd jobb vége (6. szakasz): N6(10) = 0 N
Normálerő: függvények és értékek
| Szakasz | N(x) | x [m] | N [N] |
|---|---|---|---|
| 1. | 1000 | 0 | 1000 |
| 3− | 1000 | ||
| 2. | 1000 | 3+ | 1000 |
| 4− | 1000 | ||
| 3. | 1000 | 4+ | 1000 |
| 6− | 1000 | ||
| 4. | 1000 | 6+ | 1000 |
| 7− | 1000 | ||
| 5. | 400 | 7+ | 400 |
| 9− | 400 | ||
| 6. | 0 | 9+ | 0 |
| 10 | 0 |
A tartó és a normálerő-ábra
Nyíróerő – V(x)
1. szakasz: 0 m ≤ x ≤ 3 m
V1(x) = Ay − q1·x
V1(x) = 1509,3 − 400·x
⇒ V1(x) = −400x + 1509,3
2. szakasz: 3 m ≤ x ≤ 4 m
V2(x) = Ay − Q1
V2(x) = 1509,3 − 1200
⇒ V2(x) = 309,3
3. szakasz: 4 m ≤ x ≤ 6 m
V3(x) = Ay − Q1 − F1
V3(x) = 1509,3 − 1200 − 500
⇒ V3(x) = −190,7
4. szakasz: 6 m ≤ x ≤ 7 m
V4(x) = Ay − Q1 − F1
V4(x) = 1509,3 − 1200 − 500
⇒ V4(x) = −190,7
5. szakasz: 7 m ≤ x ≤ 9 m
V5(x) = Ay − Q1 − F1
V5(x) = 1509,3 − 1200 − 500
⇒ V5(x) = −190,7
6. szakasz: 9 m ≤ x ≤ 10 m
V6(x) = Ay − Q1 − F1 − F3y
V6(x) = 1509,3 − 1200 − 500 − 692,8
⇒ V6(x) = −883,5
| Szakasz | V(x) |
|---|---|
| 1. [0; 3] m | −400x + 1509,3 |
| 2. [3; 4] m | 309,3 |
| 3. [4; 6] m | −190,7 |
| 4. [6; 7] m | −190,7 |
| 5. [7; 9] m | −190,7 |
| 6. [9; 10] m | −883,5 |
Értékek a szakaszhatárokon
x = 0 m:
a rúd bal vége (1. szakasz): V1(0) = −400·0 + 1509,3 = 1509,3 N
x = 3 m:
bal oldal (1. szakasz): V1(3−) = −400·3 + 1509,3 = 309,3 N
jobb oldal (2. szakasz): V2(3+) = 309,3 N
x = 4 m:
bal oldal (2. szakasz): V2(4−) = 309,3 N
jobb oldal (3. szakasz): V3(4+) = −190,7 N
x = 6 m:
bal oldal (3. szakasz): V3(6−) = −190,7 N
jobb oldal (4. szakasz): V4(6+) = −190,7 N
x = 7 m:
bal oldal (4. szakasz): V4(7−) = −190,7 N
jobb oldal (5. szakasz): V5(7+) = −190,7 N
x = 9 m:
bal oldal (5. szakasz): V5(9−) = −190,7 N
jobb oldal (6. szakasz): V6(9+) = −883,5 N
x = 10 m:
a rúd jobb vége (6. szakasz): V6(10) = −883,5 N
Nyíróerő: függvények és értékek
| Szakasz | V(x) | x [m] | V [N] |
|---|---|---|---|
| 1. | −400x + 1509,3 | 0 | 1509,3 |
| 3− | 309,3 | ||
| 2. | 309,3 | 3+ | 309,3 |
| 4− | 309,3 | ||
| 3. | −190,7 | 4+ | −190,7 |
| 6− | −190,7 | ||
| 4. | −190,7 | 6+ | −190,7 |
| 7− | −190,7 | ||
| 5. | −190,7 | 7+ | −190,7 |
| 9− | −190,7 | ||
| 6. | −883,5 | 9+ | −883,5 |
| 10 | −883,5 |
A tartó és a nyíróerő-ábra
Hajlítónyomaték – Mh(x)
1. szakasz: 0 m ≤ x ≤ 3 m
Mh,1(x) = −Ay·x + q1·x²2
Mh,1(x) = −1509,3·x + 400·x²2
⇒ Mh,1(x) = 200x² − 1509,3x
2. szakasz: 3 m ≤ x ≤ 4 m
Mh,2(x) = −Ay·x + Q1·(x − 1,5)
Mh,2(x) = −1509,3·x + 1200·(x − 1,5)
⇒ Mh,2(x) = −309,3x − 1800
3. szakasz: 4 m ≤ x ≤ 6 m
Mh,3(x) = −Ay·x + Q1·(x − 1,5) + F1·(x − 4)
Mh,3(x) = −1509,3·x + 1200·(x − 1,5) + 500·(x − 4)
⇒ Mh,3(x) = 190,7x − 3800
4. szakasz: 6 m ≤ x ≤ 7 m
Mh,4(x) = −Ay·x + Q1·(x − 1,5) + F1·(x − 4) + M1
Mh,4(x) = −1509,3·x + 1200·(x − 1,5) + 500·(x − 4) + 1200
⇒ Mh,4(x) = 190,7x − 2600
5. szakasz: 7 m ≤ x ≤ 9 m
Mh,5(x) = −Ay·x + Q1·(x − 1,5) + F1·(x − 4) + M1
Mh,5(x) = −1509,3·x + 1200·(x − 1,5) + 500·(x − 4) + 1200
⇒ Mh,5(x) = 190,7x − 2600
6. szakasz: 9 m ≤ x ≤ 10 m
Mh,6(x) = −Ay·x + Q1·(x − 1,5) + F1·(x − 4) + M1 + F3y·(x − 9)
Mh,6(x) = −1509,3·x + 1200·(x − 1,5) + 500·(x − 4) + 1200 + 692,8·(x − 9)
⇒ Mh,6(x) = 883,5x − 8835,4
| Szakasz | Mh(x) |
|---|---|
| 1. [0; 3] m | 200x² − 1509,3x |
| 2. [3; 4] m | −309,3x − 1800 |
| 3. [4; 6] m | 190,7x − 3800 |
| 4. [6; 7] m | 190,7x − 2600 |
| 5. [7; 9] m | 190,7x − 2600 |
| 6. [9; 10] m | 883,5x − 8835,4 |
Értékek a szakaszhatárokon
x = 0 m:
a rúd bal vége (1. szakasz): Mh,1(0) = 200·0² − 1509,3·0 = 0 Nm
x = 3 m:
bal oldal (1. szakasz): Mh,1(3−) = 200·3² − 1509,3·3 = −2727,8 Nm
jobb oldal (2. szakasz): Mh,2(3+) = −309,3·3 − 1800 = −2727,8 Nm
x = 4 m:
bal oldal (2. szakasz): Mh,2(4−) = −309,3·4 − 1800 = −3037,1 Nm
jobb oldal (3. szakasz): Mh,3(4+) = 190,7·4 − 3800 = −3037,1 Nm
x = 6 m:
bal oldal (3. szakasz): Mh,3(6−) = 190,7·6 − 3800 = −2655,7 Nm
jobb oldal (4. szakasz): Mh,4(6+) = 190,7·6 − 2600 = −1455,7 Nm
x = 7 m:
bal oldal (4. szakasz): Mh,4(7−) = 190,7·7 − 2600 = −1265 Nm
jobb oldal (5. szakasz): Mh,5(7+) = 190,7·7 − 2600 = −1265 Nm
x = 9 m:
bal oldal (5. szakasz): Mh,5(9−) = 190,7·9 − 2600 = −883,5 Nm
jobb oldal (6. szakasz): Mh,6(9+) = 883,5·9 − 8835,4 = −883,5 Nm
x = 10 m:
a rúd jobb vége (6. szakasz): Mh,6(10) = 883,5·10 − 8835,4 = 0 Nm
Hajlítónyomaték: függvények és értékek
| Szakasz | Mh(x) | x [m] | Mh [Nm] |
|---|---|---|---|
| 1. | 200x² − 1509,3x | 0 | 0 |
| 3− | −2727,8 | ||
| 2. | −309,3x − 1800 | 3+ | −2727,8 |
| 4− | −3037,1 | ||
| 3. | 190,7x − 3800 | 4+ | −3037,1 |
| 6− | −2655,7 | ||
| 4. | 190,7x − 2600 | 6+ | −1455,7 |
| 7− | −1265 | ||
| 5. | 190,7x − 2600 | 7+ | −1265 |
| 9− | −883,5 | ||
| 6. | 883,5x − 8835,4 | 9+ | −883,5 |
| 10 | 0 |
A tartó és a hajlítónyomatéki ábra
A legnagyobb nyomaték
|Mh|max = 3037,1 Nm az x = 4 m helyen (szakaszhatáron).
3. lépés: az igénybevételi ábrák
A függvényeket a tartó alá rajzoljuk. A nyomatéki ábrának ott van szélsőértéke, ahol a nyíróerő előjelet vált, a koncentrált nyomaték helyén pedig ugrik.